A tervezés alapjai

Világos városfejlesztési jövőkép nélkül lehetetlen egy fejlődő, fenntartható várost működtetni. Nijmegen településfejlesztését két alapdokumentum, a 2013-2020-as időszakra vonatkozó strukturális jövőkép (Structuurvisie Nijmegen 2013) és a városfejlesztési jövőkép (Stadsvisie: Nijmegen 2020) határozza meg. A város strukturális és városfejlesztési jövőképe ismerteti a hosszú távú fenntarthatósági célkitűzésekhez, valamint a népességnövekedéshez kapcsolódó elvárásokat és problémákat, továbbá lefektetik azt a tényt, hogy a városi zöld- és kékinfrastruktúra elemei olyan fő városszerkezeti elemek, amelyek biztosítják a kapcsolatot a környező természetközeli területekkel.

A városfejlesztés bonyodalmai

A városi jövőképnek ugyanakkor kellően rugalmasnak is kell lennie, hogy ha szükséges, akkor a lehető legkreatívabban tudjuk kezelni a felmerülő kihívásokat. Jó példa erre Nijmegen Waalsprong városrészének esete. Az állam az 1990-es években arra kötelezte Nijmegent, hogy 12 000 új házat építsen fel a városi lakhatási problémák megoldása érdekében. A város nem akarta feláldozni meglévő zöldfelületeit, ezért magába olvasztotta a jelentős mezőgazdasági területekkel rendelkező szomszédos, a Waal folyó túlpartján fekvő Lent települést. A kialakult új városrész (Waalsprong) egy modern, fenntartható vízgazdálkodással, szigorú energetikai szabványokkal működő, zöld- és kékinfrastrukturális elemekkel körbevett településrésze lett Nijmegennek.

Az új évezred új kihívások elé állította a városrészt. A klímaváltozás eredményeként Hollandia folyói egyre nagyobb mennyiségű vizet szállítanak. Az árvizek megelőzése érdekében a holland kormány az ország több mint 30 folyójának szabályozását tűzte ki célul. A programhoz köthető intézkedések “Room for the River” – „Teret a folyónak” program néven lettek ismertek. „Room for the river Waal Nijmegen” egyike ezeknek az intézkedéseknek. A nemzeti program keretében az állam kötelezte a várost egy kiegészítő csatorna építésére a folyó árterületén. A csatorna építése meghiúsította a Waalsprong fejlesztésének eredeti tervét, ugyanakkor a város a kihívást kreatívan kezelte. A program keretében a Waal folyón egy sziget létesült, amelyen egy egyedülálló városi park jött létre. A város új zöld-kék artériája számos lehetőséget biztosít a városlakóknak a rekreációra és az aktív kikapcsolódásra egyaránt.

Az épített környezet díszei

A zöld- és vízfelületek alapvető szerepet töltenek be az életkörülmények, a társadalmi kohézió és az egészség (társadalmi fenntarthatóság) minőségében. A zöld- és kékinfrastruktúra a kerékpáros infrastruktúrával közösen a városfejlesztéshez, valamint a környező településekkel való térbeli kohézióhoz egy alapvető kapcsolati hálót képeznek, amelyre a városfejlesztés során alapozni szükséges. A zöldfelületi ellátottság biztosítása érdekében a város két mutató alkalmazását vezette be, amelyek a következők:

– A város 2003-tól alkalmazza a „1,5 játszótér / 100 12 évesnél fiatalabb gyermek, valamint az 1 játszótér / 100 12-18 éves gyermek” zöldfelület fejlesztési elvet.

– 2011 óta pedig a város bevezette a “fél hektár szomszédos zöldfelület biztosítása mindegyik háztól 300 méterre” költségvetési mutatót. (Jelenleg a város lakosságának 96%-a lakik kevesebb, mint 300 méterre egy legalább fél hektáros zöldfelülettől.)

A város fejlesztési dokumentumai (strukturális jövőkép; városfejlesztési jövőkép) alapján a következő évek legfontosabb zöld törekvései a következők lesznek:

– városi zöldfelületek fejlesztése a „zöldfelület mindegyik háztól 300 méterre” mutató keretében, amelyek alapján az önkormányzat már kijelölte a fejlesztendő helyszíneket;

– a város körüli zöld körgyűrű kialakítása szomszédos önkormányzatokkal és más partnerekkel együttműködve;

– a város központjában a „zöld-kék tengely” fejlesztésének folytatása, összhangban a városon kívüli természeti és folyami tájakkal;

– egyre több természetvédelmi és civilszervezetet szükséges bevonni a városi zöldfelületek kezelésébe;

– évi 300 000 eurós ráfordítás biztosítása lakossági kezdeményezésű, ökológiai projektek megvalósítására, a városi mezőgazdaság fejlesztésére, „zöldet a betonnak” és fatelepítési kampányok támogatására;

– a lakóövezetek zöldfelületeinek javítására évi 375 000 euró forrás biztosítása.

Helyi lakosság szerepe a városfejlesztésben

A város Európai Zöld Fővárosa kampányának egyik legfontosabb eleme az volt, hogy minél inkább bevonja a lakosait, oktatási intézményeit és gazdasági életének szereplőit a város fenntartható fejlődését célul kitűző programokba. A részvételen alapuló tervezés, a lakosok és a város fejlődésében érintett és érdekelt szervezetek tervezésbe és megvalósításba történő bevonása mind stratégiai szinten, mind pedig projekt szinten megvalósul.

– A városi fejlesztések stratégiai alapját a 2013-ban elkészített városi jövőkép (Stadsvisie: Nijmegen 2020) és a város térszerkezeti jövőképe (Structuurvisie Nijmegen 2013) adják. Mindkét koncepció a civilekkel, vállalatokkal és intézményekkel folytatott alapos konzultáció alapján, a szomszédos közösségekkel, a magasabb szintű és a német hatóságokkal összehangoltan készült el.

– A városi zöldfelületek, rekreációs és sportolási célú zöldterületek (játszóterek, a fiatalok és az időskorúak számára kialakított sportlétesítmények) megtervezése és kialakítása a célcsoportokkal való szoros együttműködés keretében zajlik.

A stratégiai és projekt szinten megvalósuló részvételen alapuló tervezés biztosította a lakosság teljeskörű elköteleződését, hogy elérjék a közösen megfogalmazott városfejlesztési célokat, megvalósítsák az ezek eléréséhez szükséges tevékenységeket.

Nijmegen ambíciói

A város jelenleg egy, a lakók, vállalatok és intézmények számára nyitott laboratóriumként működik, amelyben a fenntarthatóság gyakorlatát és tudományát kutatják. 2018-ban Nijmegen úttörő szerepet kíván játszani az európai zöld fővárosok hálózatában, továbbá a városnak nagy ambíciói vannak a jövőben is. Az elkövetkező évtizedekben Nijmegen hatalmas strukturális változások és fejlesztések megvalósítását tervezi a fenntarthatóság számos területén, amelyek a teljesség igénye nélkül a következők:

– „Energy Transition 2045” – A város arra törekszik, hogy minden épületében fenntartható hő- és energiaellátást használjanak. Az energiafelhasználás átalakítása keretében a jelenleg földgázzal fűtött épületeknek új, fenntartható energiaforrással működtetett távhőhálózatokhoz kell kapcsolódniuk, vagy egyéni elektromos fűtési rendszereket kell kiépíteniük.

– „Circular economy” – Nijmegen a teljes körű körkörös gazdaság kialakítására irányuló holland nemzeti politikához csatlakozva 2050-ig át kívánja alakítani gazdasági modelljét. Arnhem és Nijmegen városok közös célja, hogy tovább fejlesszék jelenleg is progresszíven működő körkörös gazdasági csomópontjukat, valamint, hogy ösztönözzék és segítsék a vállalkozókat és a helyi ipart a gazdasági átalakulásban.

– „Rainproof Nijmegen 2050” – Jelenleg a városi esővíz 70%-a kombinált szennyvízcsatornahálózaton keresztül távozik a szennyvízbefogadókba. A város folyamatosan építi ki elkülönített szennyvíz- és esővízgyűjtő csatornarendszerét, így a későbbiekben föld alatti tárolókban vagy a meglévő felszíni vizekben tudja összegyűjteni a tiszta esővizet öntözési, kommunális célokra.

– „Sustainable Mobility” – Nijmegen 2017 és 2027 között 20%-kal növelni kívánja a lakosság által kerékpáron megtett kilométerek nagyságát. A levegőminőség javítása érdekében pedig az önkormányzat a belvárosban egy alacsony szennyezőanyag kibocsátású övezet kialakítását tervezi.

– „Greening the Stones” – Sok más nagyvároshoz hasonlóan a városi területek nagy részét Nijmegenben is térkővel, betonnal és aszfalttal burkolták le, ami sok esetben nélkülözhető lett volna. A jelentős kiterjedésű magán vagy köztulajdonban lévő burkolt felületek zöldebbé tétele hozzájárul a város hűtéséhez és kellemesebb, egészségesebb életkörülmények megteremtéséhez. Nijmegen élen akar járni a zöldtetőkkel és zöldfalakkal kapcsolatos jó gyakorlatok elterjesztésében is.

Amit Nijmegentől tanulhatunk

A város kétségkívül jelentős fejlődésen ment keresztül a 19. század vége óta. Nijmegen egy modern és dinamikus város, köszönhetően növekvő népességének, innovatív lakhatási politikájának, gondosan megtervezett, fenntartható közlekedésének, a városi energiafelhasználás átalakulásának és jelentős kiterjedésű városi zöldfelületeinek. Nijmegen Európa Zöld Fővárosává válásának hosszú története van, ugyanakkor meglátásom szerint 5 olyan tényezőt emelhetünk ki, amelyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy fenntartható, zöld városokat fejlesszünk:

Kell egy világos városfejlesztési jövőkép – Olyan világos és reális városfejlesztési jövőképet és a jövőképhez kapcsolódó célokat kell városainknak megfogalmazni, amelyek elérése középtávon biztosítható.

A városfejlesztés kellő kreativitást és rugalmasságot igényel – Néha vannak olyan előre nem látható külső, vagy belső városfejlesztési kihívások, amelyek kezelése elkerülhetetlen. E kihívásokhoz a városoknak kreatívan, rugalmasan kell tudni hozzáállni.

Szükségünk van városi zöldfelületekre – A városfejlesztés során kiemelten kell a zöld- és kék infrastruktúra fejlesztését kezelni, hiszen e területek fejlesztése egyértelműen hozzájárul városaink élhetőbbé, fenntarthatóbbá válásához.

Hinni kell a részvételen alapuló tervezés sikerében – A helyi lakosság tervezésbe és megvalósításba történő bevonása hozzájárul ahhoz, hogy a közösen megfogalmazott városfejlesztési célokat, a létrejövő beruházásokat a helyi lakosság valóban sajátjának érezze.

Ha elértük a célunkat, új célokat kell kitűzni – A városok fenntartható fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy ne elégedjenek meg pillanatnyi sikereikkel, hanem folyamatosan, hosszútávon törekedjenek arra, hogy gazdaságilag, társadalmilag és környezetileg is fenntartható városokká váljanak.

Hazai városainknak kívánjuk, hogy legyenek nyitottak más városok jó gyakorlataiból tanulni, hogy közösen, élhetőbb városokat fejlesszünk.

Forrás:

ec.europa.eu/environment/europeangreencapital/winning-cities/2018-nijmegen

greencapital2018.nl