A 2017 októberi blogbejegyzésében Kerékgyártó Gábor kollégám a következő kérdést tette fel a városi zöldfelületekkel kapcsolatban: vajon mi lehet az oka annak, hogy „A SZOMSZÉD FŰJE MINDIG ZÖLDEBB”? Most pedig nemzetközi példákra támaszkodva arra keressük a választ, hogy miként válhatnának a mi városaink zöldfelületei is üdezöld – mások által irigyelt – pázsittá.

Az előző bejegyzésemben bemutattam, hogy a kistelepülések száma az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan emelkedett, emellett láthatóvá vált, hogy a fejlődésüket az alacsony lakosságszámból adódó magas fajlagos költségek mellett gyakran a fejlesztési politika is akadályozza. Ebben a cikkben a kistelepülések általános társadalmi-gazdasági hátterével foglalkozok, bemutatom, hogy mik a főbb tendenciák, a várható jövő, és néhány ötletet vázolok fel arra vonatkozóan, hogy mik a lehetséges eszközök, melyek segíthetik a kistelepülések boldogulását. A társadalmi-gazdasági háttérrel kapcsolatban azonban fontosnak tartom megjegyezni, hogy mint a korábbi bejegyzésemben is látható volt, a kistelepülések halmaza igen nagy, emellett nem létezik két egyforma település, így a leírtak nem vonatkoztathatóak teljes egészében minden hazai falura.

2017. december 19.

„Szóval a kútágas áll, és állni fog akkor is, ha már az utolsó család is elköltözik. Csak az emberek mentek el, az ember megy el, minden más marad.” 

2017. december 12.

Az idei, immár 18. Tokaji Konferencia egy izgalmas újdonságot hozott: itt mutattuk be azt az útifilmet, amely három polgármester, a nyírbátori Máté Antal, a nagyatádi Ormai István és a mórahalmi Nógrádi Zoltán háromnapos tapasztalatcseréjét örökítette meg.

2017. december 6.

Amikor azt halljuk, hogy street art, urban vagy public art, egyszerre jutnak eszünkbe a gigantikus tűzfalfestmények, a szobrokra szőtt „jelmezek”, a digitális kidolgozással előállított matricák és a graffitik egyaránt. A művészet ilyen irányú megnyilvánulásában egy dolog biztos: megosztja a közvéleményt! De akkor hogyan is használhatnánk a városkép fejlesztésére? Lássuk csak…

2017. november 29.

Szinte hihetetlen, de igaz: az idén már nagykorúvá vált – 18 éves lett – a Tokaji Konferencia! 2017. november 16-17-én immáron 18. alkalommal gyűlt össze az a szakmai közösség, amelynek tagjai számára fontos, hogy legalább évente egy alkalommal részt vegyenek egy bensőséges hangulatú szakmai találkozón, ahol szakemberek és döntéshozók őszintén beszélgethetnek, véleményt cserélhetnek és izgalmas, előremutató szakmai vitákat folytathatnak egymással.

Ha valaki ellátogat a konferencia honlapjára, láthatja, hogy már csak kevesebb mint 2 nap van hátra a 18. Tokaji Konferencia kezdetéig. Még mindig nem késő azonban regisztrálni – s mindenkit, aki eddig még esetleg gondolkodott, biztatunk is, hogy tegye meg minél hamarabb! S hogy miért? Válaszként álljon itt 5 érv és a konferencia végleges programja.

2017. november 14.

Miért kell átalakítani a jelenlegi városi közlekedési rendszereket? Miért van szükség arra, hogy az autók szerepe visszaszoruljon? Hogyan lehet újra “gyalogosbaráttá tenni városainkat? És egyáltalán, milyen kockázatai vannak annak, ha nem lépünk most? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ a Duna Transznacionális Program által támogatott CityWalk projekt, melyben Nyíregyháza város is partner.

2017. november 10.

Tájépítész diplomával a zsebemben és városfejlesztéssel foglalkozó tanácsadóként mindig nyitott szemmel járom az ország és Európa kisebb-nagyobb városait, szemlélem azok városi zöldfelületeit, szabadtereit, legyenek azok magántulajdonban lévő előkertek, városi közparkok, közterek, út menti fásítások, településeken átfolyó vízfolyások partjai vagy parlagon álló területek.

 

Külföldi útjaim során a legtöbb esetben sajnos azt kellett megállapítanom, hogy a „szomszéd városi zöldfelületei és szabadterei” általában zöldebbek, rendezettebbek, az adott közösség által jobban hasznosítottak. Vajon mi lehet ennek az oka?

A legzöldebb, a legélhetőbb, a legveszélyesebb, a legdrágább – számos városi rangsor lát napvilágot évről évre. De vajon mennyire hitelesek ezek a sorrendek, és van-e egyáltalán értelme az ilyen listák összeállításának?

2017. október 17.

A sikeres városok lopnak … egymástól jó ötleteket. Az innováció leghatékonyabb formája a városfejlesztésben (is) a jó gyakorlatok megismerése és adaptálása saját településünkön. A jó ötletek, újszerű megoldások megismerésének és tesztelésének legjobb módja, ha részt veszünk egy transznacionális projektben, de a blogunkban mi is időről-időre bemutatunk innovatív városfejlesztési gyakorlatokat.

Ma négy városba – New Yorkba, Torontoba, Amsterdamba és a spanyolországi Pontevedrába utazunk jó gyakorlatok nyomában.

2017. október 10.